Vadállatok az utakon! Saját érdeked, hogy figyelembe vedd!
Vadakkal ütközni igencsak veszélyes, az utána következő kártérítési hercehurca pedig igencsak megterhelő, mivel a károk általában több százezrekben, akár milliókban is mérhetőek. A nagy kérdés pedig az, hogy a hosszas huzavonát követően ki fogja jobban érvényesíteni az igazát az autósok, útkezelők és a vadásztársaságok közül, ahol pedig nem csak a bizonyítékoktól, de a tisztázatlan, többértelmű törvények miatt, a bíró kalapácsától függ javarészt a döntés.Kit terhel meg a kártérítés kiegyenlítése, ha elgázol egy vadat a sofőr?
Személyautó, kisteherautó vagy kamion, az esetek többségében egy kisebb vaddal való ütközést sem lehet elkerülni maximum egy behorpadt lökhárító, elrepedt lámpabura, vagy ripityára tört hűtőrács nélkül, amik ugyan sem filléres összegeket képviselnek. A vadgázolás olyannak tekinthető, mint amikor hasonló mértékű kárt két autó összeütközése hozta volna létre. Nem is beszélve amikor egy 200 kilós szarvasbikával ütközik a sofőr, és az autó totálkárosra törik. A vaddal ütköző sofőr, pedig jó ha tudja, hogy ilyen esetekben igencsak magára van utalva, és ha sikerül is elérnie csekély kártérítést, azt csak elhúzódó egyezkedés, pereskedés útján kaphatja meg.
Szarvas okozta a halálos balesetet Csapodnál Fotók: Gömbi autómentés
Miért nem hajlandó fizetni a biztosító?
Kötelező felelősségbiztosítás terhére csak olyan károk után hajlandó fizetni a biztosító, melyet közúti forgalomban részt vevő, biztosítással rendelkező jármű okozott. Ám de vadgázolás esetén szó sincsen másik autóról, nincs a balesetnek olyan résztvevője, akinek lenne erre a célra szolgáló felelősségbiztosítása. Tehát a vadgázolás nem gépjármű által okozott balesetnek számít. Ezért előnyös, hogy ha a sofőr rendelkezik (magánemberként, nem autóvezetőként kötött) külön baleset biztosítással, vagy az autóra külön kötött kiegészítendő casco biztosítással. A vadásztársaságoknak még rendszerváltás előtt kötelező volt felelősségbiztosítást kötniük a vadgázolások kárának fedezésére. Ma már nem kötelesek ilyen szerződéseket kötniük! Ezt a biztosítók a vad balesetek elterjedése miatt nem népszerűsítik, néhány vadásztársaságnak pedig túl drága mulatság lenne, és ezért nem hajlandóan megkötni a felelősségbiztosítást. Ennek eredményeként tehát marad az egyezkedés és a pereskedés. A vadásztársaságok legtöbbször tagadják a saját felelősségüket, és úgy gondolják, hogy az jármű vezetőnek kellett volna jobban odafigyelnie a táblákra - feltételezve ha ki voltak helyezve- lassabban hajtania, így elkerülnie a vaddal való ütközést. Az ütközés következtében, pedig mivel a vadásztársaságot kár érte, ők az elgázolt állat eszmei értékét követelik a járművezetőtől. Így az ördögi körforgás addig nem ér véget, ameddig a bíróság ki nem mond valamilyen végső döntést.
A jelenlegi törvények sem könnyítik meg a helyzet elbírálását:
A 2014 óta hatályos új Polgári Törvénykönyv szerint a vadak által okozott kárt annak kell viselnie, akinek a vadászterületen történt. Ha a károkozás nem a vadászterületen történt, a kárért az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, akinek a vadászterületéről a vad kiugrott (2013. évi V. tv. 6:563 §). - mindez azt mondaná ki, hogy az esetek 100%-ban a vadásztársaság tehető felelőssé- De a törvénybe egy kivétel is helyet foglalt, ami a helyzetet újra bizonytalanná teszi, miszerint a vadászatra jogosult mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Ilyen elháríthatatlan ok csak a vadászati jog gyakorlásán és a vadgazdálkodási tevékenység folytatásán kívül eső ok tekintendő. Egyéb esetekben pedig a Ptk. által a veszélyes üzemek találkozására előírt szabályokat kell alkalmazni, a közlekedés a törvényhozók szerint önmagában is veszélyes üzemnek számít, ami ebben az esetben egy másik veszélyes üzemmel, a vadállatok mozgásával kerül érintkezésbe. Ilyen esetben, két veszélyes üzem találkozása esetén, a károkozók a felróhatóságuk - vagyis a felelősségük- arányában kötelesek a másiknak okozott kár megtérítésére. Abban az esetben, ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, akkor a kárt megtérítésére az köteles, akinek a fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel. Vagyis, magyarán szólva a sofőr követelheti a járműben eset kár értékének megtérítését, a vadásztársaság pedig a vad eszmei értékének a kifizetését.
Ki tehető felelőssé a vadgázolásért?
Ilyen esetekben, fontos azt kiemelni, hogy soha sincs automatikus felelősség. Pont ebből kiindulva nehéz azt eldönteni, hogy ki tehető felelősség, mert mindig az apró körülmények vizsgálata fogja eldönteni, hogy a végén ki lesz megterhelve az ütközés kárának a kifizetésével.A vadgázolásnak legalább három szereplője lehet:
A járművezető sofőr felelőssége, ha nem tartotta be az útszakaszra vonatkozó közlekedési szabályokat. Például, ha túl gyorsan hajtott vadveszélyt jelző tábla ellenére is. Konkrét sebességkorlátozás vadveszélyt felhívó tábla esetére nincsen, de olyan sebességgel megengedett a közlekedés amilyen sebességgel, ha előugrik egy vad meg lehessen állni. Ezt kiegészítve érdemes megjegyezni, hogy az esetek túlnyomó részében a vad váratlanul érkezik, szürkületben, vagy sötétben, és a képtelenség a fizika törvényeit megcáfolni amikor féktávolságon belülre érkezik, ilyenkor lehetetlen a ennek a kivédése.Gyakran elugró tévhit azonban arról, hogy ha vadveszély táblával felhívják a figyelmet a vadveszélyre, akkor nem a jár a sofőr részére kártérítés. Viszont, ebben az esetben a vadásztársaság nyugodtan hivatkozgat arra, hogy ők eleget tettek a tájékoztatási kötelezettségüknek, ezért a gépjárművezető hibája ha ő figyelmen kívül hagyta. Így a felelősség egyből a autóvezetőre hárul.„A balesetek után először mindig a sebességet és a látótávolságot vizsgáljuk, de nézzük azt is, mennyire volt nagy a gaz az út szélén. Ha ugyanis a padkától két méterrel kezdődik a csalitos és nehéz belátni, nincs mit tenni: ha az autós negyvennel megy, akkor is elüti a szarvast, csak éppen kisebb sebességgel” – mondja Lovász Zoltán.
A jelenlegi bírósági iránymutatás szerint csak akkor lehet a vadkárt érvényesíteni, ha az a vadveszélyt jelző tábla hatályán kívül esik. Itt bizony szakmai hiányosságokba ütközhetünk, mivel ennek az alkalmazását a féktávolságon belüli ütközés ellehetetleníti. A vadásztársaság felelőssége, ha a társaság nem hívta fel a közlekedők figyelmét az esetleges vadveszélyre, amit a vadásztársaságok kezdeményezése által helyez ki a közút fenntartója. Ahol nincs ilyen jelzés, és baleset történt, ott az sofőr hivatkozhat a vadásztársaságok felelősségére. Érdemes azt is figyelembe venni, hogy a kihelyezett vadveszélyt jelző tábla érvényessége egyértelműen csakis a következő útkereszteződésig tart, abban az esetben, hogy ha nincs távolságbeli kiegészítés. Mérlegelni kell szakértő segítségével azokat a vadgazdálkodási feltételeket is, amiben a járművezető ilyen esetekben tapasztalatlan. Például megkérdőjelezhető a vadásztársaság hibájából eredő túlszaporodás kérdése, ami hozzájárulhatott a baleset bekövetkezéséhez. Ezen kívül az úthoz túl közel állított téli etetők is nagy szerepet játszanak a vadak mozgásában, valamint a vadászati célú vadhajtások is. Abban az esetben ha a vadbaleset autópályán, autóúton következett be, minden esetben meg kell téríteni az autós kárát, amiért a szakszerűtlenül elhelyezett vagy nem karbantartott vadfogó kerítés miatt a vadásztársaság a felelős. A közútkezelő felelőssége, ha például az út menti növényzet olyan sűrű, ami már az autóst korlátozza a láthatóságban. Ha például rögtön az út mellett olyan sűrű bozótos terül el ami már olyan szinten akadályozza a sofőrt, hogy esélye sincs észlelnie az út felé közelítő állatokat. Egy esetben vitathatatlan a közútkezelő felelőssége, ha a vadgázolás autópályán, vagy autóúton következik be. Mivel az autópálya zárt területnek minősül, és kerítést kell építenie, annak az állapotát pedig rendszeresen ellenőriznie kell. Így a közútkezelőt is kötelezheti a bíróság a kár megtérítésére, ha azt az elhanyagolt kerítés vagy más útkezelői hiba miatt következett be.Sok esetben például a vadveszély táblák folyamatos kihelyezése érthetetlen az autós számára, ennek ugyanakkor oka van: ha ki vannak rakva , akkor a balesetért könnyen hibáztatható az autós. -mondja az Igazságügyi Szakértői Kamara korábbi elnöke Lovász Zoltán
Mik a teendők vadgázolás esetén?
A vadgázolás bekövetkeztében, elsősorban mindenképpen rendőrt kell hívni, mivel ő tudja tájékoztatni az illetékes vadásztársaságot, illetve azért is, hogy a gázolás minden körülménye hitelesen, fotókkal alátámasztva dokumentált legyen. Továbbá mindent meg kell tenni a további balesetek elkerüléséért, amennyire csak lehet félre kell állni, amennyiben a helyzet nem követeli meg a gépjármű elmozgatását, és ki kell helyezni a fényvisszaverő háromszöget is. A gázolásról jegyzőkönyvet fognak felvenni, mivel az is számít, hogy a vad melyik irányból érkezett, olyan esetekben például, amikor az út két oldala két külön vadásztársaság tulajdonába tartozik, ilyenkor ez egy kifejezetten fontos tényező. Mivel az elgázolt vadat csak a vadásztársaság szállíthatja el, ezért elpusztult vad átvételéről pedig bizonylatot kell kérni a vadásztársaság képviselőjétől. Az állat minden esetben a vadásztársaság tulajdona, el nem vihető, meg nem ehető, még akkor sem ha elpusztult... Gyakoriak az olyan esetek, amikor a sérült állat elhagyja a helyszínt, és pár száz méterrel távolabb pusztul el. Ilyenkor a rendőri beavatkozás és jegyzőkönyv után, meg kell próbálni felkeresni a vadat, mert az állat is fontos bizonyítéka az esetnek, és 30 napon belül jelezni kell a kárt, és annak nagyságát a vadásztársaságnak, akikek természetesen nem az lesz az első dolguk, hogy szó nélkül fizessenek. A sofőrnek a bíróság előtt kell bizonyítani a vadásztársaság felelősségét, ha sikerrel jár, kaphat kártérítést. Viszont, ha a bizonyítás nem sikerül, akkor a veszélyes üzemek találkozására már említett szabály lép érvénybe, vagyis senki nem fizet senkinek. Az autós maga viseli a kocsiban esett kárt, a vadászok pedig elkönyvelik az elhullott vad eszmei értékét. Így láthatjuk azt is, hogy bizony a bizonyítás érdekében leginkább a sofőr érdeke, hogy minden apróságot figyelembe vegyen.Tippek és figyelmeztetések:
- Vadveszélyre figyelmeztethetnek minket a sáros vadnyomok az úton, vagy az út mentén a magasabb fűben látható vadcsapások.
- Vásárolhatunk vadsípot is, amely magas frekvenciás hanghullámokat kibocsátva riasztja el a vadállatokat.
- Szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka lehet számítani a közutakon, de olyan helyen, ahol az utat mindkét oldalról erdő szegélyezi, ott állandó lehet a vadak vonulása.
- Ha már az út szélén látunk megcsillanó szempárt, akkor vegyük le a reflektorfényt, lassítsunk, várjuk meg míg az állat vagy átmegy az úton vagy visszamegy az erdőbe/mezőre.
- A járművünk elszállításáról célszerű számlát kérni, ugyanis a szállítási költségeket is kifizeti a biztosító.
- Szemtanukról sem árt gondoskodnunk.
- A legtöbb biztosítónál a kötelező felelősségbiztosítás mellé kiegészítő biztosításként választhatunk vadkár-biztosítást, amely a vaddal történő ütközés során keletkezett károkat téríti meg.
Ki fizet kártérítést a vadgázolás után?
