Rendelet készül a rakományrögzítésről
Egy közúti ellenőrzés során a jövőben az ellenőr vizsgálhatja a rakomány rögzítését is és bevonhatja az autó forgalmi engedélyét, ha a rögzítést vagy a rögzítő eszközök állapotát súlyosan veszélyesnek találja. Hamarosan egy miniszteri rendelet írja elő a rakományrögzítés kötelező feltételeit.
A rakomány megfelelő rögzítésének a szabályai mindeddig nagyon homályosak voltak. A KRESZ előírja, hogy a rakományt úgy kell szállítani, hogy az ne essen le, ne szóródjon ki, ne csússzon meg, ne rontsa a jármű stabilitását, összességében ne veszélyeztesse a közlekedés egyetlen résztvevőjét sem. Ennél többet azonban a KRESZ nem mond. Egy közúti ellenőrzés során az ellenőr sem tud pontos jogszabályi előírásokra hivatkozni. Láthatja, ha veszélyes a rakomány rögzítése, de ma nem tudja azt mondani, hogy ez a rögzítőeszköz azért szabálytalan, mert nem felel meg ennek vagy annak a paragrafusnak. Egy tervezett miniszteri rendelet most kiküszöböli ezt a hiányosságot és pontosan megszabja, hogy a jármű rögzítőeszközeinek milyen feltételeknek kell megfelelniük. A rendelet még tovább is megy, mint gondolnánk: nem csak az autón éppen szállított, esetleg hibásan rögzített rakományt vizsgálhatja. A jövőben az ellenőrök az üres autóban is vizsgálhatják a rögzítőeszközök állapotát. Szó nincs persze arról, hogy valakit megbüntetnének egy üres autóban azért, mert nincs a kocsiban elegendő heveder. Arra viszont az új előírások már lehetőséget adnak majd, hogy rendkívüli műszaki vizsgára küldjenek egy teherautót, ha azon törött a raktérajtó zárja, vagy láthatóan elrozsdásodtak a rögzítési pontok. Tervezett rendelet a rakományrögzítésről Egy sokszor módosított 1990-es miniszteri rendelet adja meg az alapokat ahhoz, hogy egy személy- vagy teherautót milyen műszaki feltételekkel lehet forgalomba hozni és üzemeltetni. A szállított rakomány rögzítéséről ez a rendelet ma nem mond sokat. Tartalmaz előírásokat a járművek terhelhetőségéről, vagy például előírja, hogy a járművön túlnyúló rakomány esetén milyen lámpákkal kell jelezni a túlnyúló rakomány helyzetét. A rakományrögzítésre vonatkozó új szabályok egy része most ebbe a rendeletbe kerül bele. Ez azt jelenti, hogy nem csak használati előírásokról van szó, hanem a járművek kötelező felszerelésének előírásairól. Egy teljesen új fejezetet szúrnak be a rendelet szövegébe ezzel a címmel: A rakomány rögzítésére vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek. A tervezett új szöveg szerint a rakomány rögzítésére szolgáló eszközök a jármű kötelező felszerelési tárgyai lesznek. A rakományt erre alkalmas eszközzel kell rögzíteni úgy, hogy az megakadályozza a szállítás közbeni elmozdulásokat. Nem fogadható el olyan elmozdulás, ami a rakomány helyzetét megváltoztatná vagy annak sérülését okozna. Az elvárt rögzítők lehetnek leszorító hevederek, csúszó és állítható kengyelek is, erre nem lesz kötelező előírás. A rakomány elmozdulása egy másik pont szerint kitámasztással, állványzattal vagy az üres tereknek valamilyen anyaggal történő kitöltésével is megakadályozható. A rakomány rögzítését nem csak szemmel, becsléssel lehet vizsgálni, hanem műszerekkel is. ilyenkor azt nézik, hogy a rakomány gyorsítás vagy lassítás közben milyen erőhatás esetén mozdul ki a helyzetéből. A rendeletben pontosan meg fogják határozni az elvárásokat is, amiket a megfelelően rögzített rakománynak elmozdulás nélkül ki kell bírnia. Ezek a határértékek a következők: – menetirányban a rakomány súlyának 0,8-szorosa – oldalirányban a rakomány súlyának 0,5-szöröse – menetiránnyal szemben a rakomány súlyának 0,5-szöröse. Továbbá a rögzítésnek az erő irányától függetlenül, általában véve is meg kell akadályoznia a rakomány megdőlését vagy megbillenését. A rakomány elosztásakor természetesen tekintetbe kell majd venni a megengedett maximális tengelyterhelést és a szükséges minimális tengelyterhelést is. A rögzítéskor figyelni kell az egyes alkatrészek, rögzítési pontok terhelhetőségére (pl. oldalfalak, homlokfal, hátfal, rögzítési pontok)
A rendelet előírja, hogy a rakomány rögzítésére milyen rögzítési módok alkalmazhatók (ezek közül valamelyik, vagy több rögzítési mód kombinációja):
– megfogószerkezetes rögzítés
– torlaszolásos rögzítés (helyi vagy teljes)
– közvetlen kikötözés
– leszorításos lekötözés.
A rendelettervezet nem részletezi, hogy melyek a megfelelő rögzítési módok, viszont hivatkozik azokra a rögzítéssel kapcsolatos szabványokra, melyeket be kell tartani. Ezek a következők:
– MSZ EN 12195-1: 2011 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 1. rész: A rögzítő erő számítása
– MSZ EN 12195-2: 2001 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 2. rész: Mesterséges szálból készült rögzítő heveder
– MSZ EN 12195-3: 2000 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 3. rész: Rögzítő láncok
– MSZ EN 12195-4: 2004 Rakományrögzítő eszközök közúti járműveken. Biztonság. 4. rész: Rögzítő acélsodrony kötelek
– MSZ EN 12 640:2000 Rakományrögzítés közúti járműveken. Rögzítő pontok áruszállító tehergépkocsikon. Minimális követelmények és vizsgálat.
Ha a rakomány rögzítése nem felel meg ezeknek a felsorolt szabványoknak, akkor az üzemeltetőnek kell arról gondoskodnia, hogy a rögzítés biztonságos legyen. A szabványtól eltérő rögzítési módok esetén neki kell azt bizonyítania, hogy az általa használt egyedi rögzítés megfelel az előírásoknak.
A rakományrögzítés ellenőrzése
A közúti ellenőrzés során a jövőben a rakományrögzítést is vizsgálni fogják. Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni, hogy a jármű bármilyen manővere során, például vészhelyzetekben vagy emelkedőn elindulás közben a rakomány egyes darabjai csak minimális mértékben mozdulhatnak meg. Nem mozdulhatnak el a rakománydarabok sem egymáshoz képest, sem a jármű falaihoz, vagy a rakfelülethez képest. A rakomány semmilyen manőver során nem hagyhatja el a rakteret, nem kerülhet a rakfelületen kívülre. Az ellenőr ennek vizsgálatához bármilyen módszert igénybe vehet, amit műszakilag alkalmasnak talál. Ezeknek a vizsgálatoknak az lehet a célja, hogy kiderítse: tovább lehet-e engedni az autót, vagy műszaki vizsgára kell-e kötelezni, hogy a rögzítés esetleges hiányosságai ott pontosan kiderüljenek.
A helyszíni vizsgálat során az ellenőr megnézheti, hogy a rakomány méretéhez, súlyához képest elegendő rögzítőelemet használnak-e fel, vagy jól használják-e ezeket. Kérheti az egyes rögzítőkre vonatkozó tanúsítványokat, s ezek alapján kiszámolhatja- hogy elegendő rögzítőt használnak-e a rakomány súlyához képest.
Természetesen egy közúti ellenőrzés során az ellenőr csak a szemmel látható, kirívó hibákat tudja biztonsággal felismerni. Arra azonban lesz lehetősége, hogy gyanú esetén elrendeljen egy alapos vizsgálatot is és soron kívüli műszaki vizsgára küldje az autót. Erre olyan esetben kerülhet sor, ha például az ellenőr nem talál súlyos, veszélyes, azonnali elhárítást igénylő hiányosságot, de mégis alapos a gyanúja, hogy van valami ilyen hiba a háttérben. A rendkívüli műszaki vizsgára ilyenkor 20-30 napos határidőt adhat. Ez alól a külföldi teherautók sem tudnak kibújni. Ha az autó esetleg egy másik tagállam nyilvántartásában szerepel, akkor a közlekedési hatóság felkéri majd e másik tagállam illetékes hatóságát arra, hogy végezzék el a jármű újbóli műszaki vizsgálatát.
Ha a rakományrögzítésről az ellenőrzés során az derül ki, hogy a hibás rögzítések miatt az autó a közúti közlekedésre alkalmatlan, vagy közvetlen balesetveszélyt jelent, akkor az autót nem is engedik tovább mindaddig, amíg ezeket a hiányosságokat az ellenőrzés helyszínén ki nem javítják. Az ellenőr ilyenkor helyben bevonhatja a jármű forgalmi engedélyét.
Mit jelentenek a rakományrögzítés ellenőrzésének megállapításai?
Ha az ellenőr valamilyen hiányosságot talál a rakományrögzítéssel kapcsolatban, azt három kategória valamelyikébe sorolja be. Lehetnek kisebb, komoly vagy veszélyes hiányosságok.
A kisebb hiányosság azt jelenti, hogy a rakományt megfelelően rögzítették, de a járművezetőnek biztonsági tanácsokra szüksége lehet.
Komoly hiányosság már akkor merül fel, ha nem elégséges a rögzítés. A rakomány jelentős mértékben elcsúszhat, megdőlhet, elmozdulhat.
A hiányosság akkor lehet veszélyes kategóriájú, ha annyira elégtelen a rögzítés, hogy a rakomány egy része elveszhet, vagy valamilyen kockázat közvetlenül veszélyezteti a jármű saját vagy más közlekedők biztonságát. Veszélyes kategóriájú hibaként jegyzik fel például a törött, hiányzó ajtózárakat, zsanérokat, a raktér épségét veszélyeztető törött alkatrészeket, a törött, vagy erősen gyengült rögzítőelemeket.
Ha több, de akár kisebb hiányosságot fedez fel az ellenőr, az esetet akkor is a legsúlyosabb biztonsági kategóriába sorolják be. Ennek az az oka, hogy a több, kisebb szabálytalanság hatása összeadódhat és az már komolyabb veszélyhelyzetet jelenthet a jogalkotók szerint.
Forrás: Fuvarlevél.hu, Hungarokamion.hu
