Mostantól végleg tilos a sofőrök teljesítménybérezése
A fuvarozókra vonatkozó munkaügyi szabályok betartását korábban nem vizsgálták a közúti ellenőrzések során – mostantól igen, és büntetnek is a megsértésükért. Egy 2017-től érvényes EU-s rendelet miatt a közúti ellenőrzéseknél azt is nézik, hogy betartottuk-e a munkaidőkre vonatkozó szabályokat (ez nem ugyanaz, mint a vezetési és pihenőidő!). Ugyanez a rendelet mostantól határozottan megtiltja és bünteti a megtett úthossz vagy árumennyiség szerinti teljesítménybérezést.
2017-től érvényes egy új uniós rendelet, mely egységesíti az előírásokat a munkaügyi szabályokkal kapcsolatban (ez a 2016/403/EU rendelet).
A rendelet azt is előírja, hogy a tagállamoknak listát kell vezetniük majd arról, hogy a fuvarozók mennyi súlyos jogsértést követnek el. A súlyos jogsértéseknek be kell kerülniük a fuvarozók elektronikus nyilvántartásába.
Tilos a kilométerek alapján történő bérezés
Egyértelműen büntetendő kategóriába sorolta a rendelet, ha a sofőr a megtett úthossz, vagy a szállított áru mennyisége alapján kapja a fizetését.
Az úthossz vagy árumennyiség alapján történő teljesítménybérezés régóta vita tárgya a fuvarozásban. Ennek az egyik oka az is, hogy mindeddig nem volt egyértelmű az erre vonatkozó szabályozás. Aki ellenzi, eddig is arra hivatkozott, hogy tiltja az ilyen bérezést az 561-es rendelet. Mások úgy vélték, hogy az 561-es nem tiltja meg egyértelműen ezt a bérezési módot, így meg lehet találni a kiskaput a teljesítménybérezéshez.
Az 2006/561-es rendelet egy ponton foglalkozik ezzel a kérdéssel: a 10. cikkelye kimondja, hogy a vállalkozás nem adhat veszélyezteti a közlekedés biztonságát és/vagy ezen rendelet megsértésére ösztönöz.” A szabályt emiatt ugyanis úgy lehetett értelmezni, hogy nincs akadálya a teljesítménybér fizetésének, amennyiben a vállalkozás megfelelő módon felhívja a járművezető figyelmét a szabályok betartására (pl. ha oktartáson aláíratja vele, hogy tudomásul vette és be fogja tartani a közlekedési szabályokat és a pihenőidőkre vonatkozó szabályokat).
A mostani jogszabály egyértelművé teszi a kérdést (az 561-es rendelet kétértelmű szövege ugyanakkor változatlan maradt). Ha a közúti ellenőrzés során bármilyen kapcsolatra bukkannak a járművezető bére és a megtett úthossz, vagy a szállított áru mennyisége között, akkor a fuvarozó 400 ezer forintos bírságra számíthat. Ha nincs ilyen kapcsolat, de a hibás a munkaszervezés, pl. túl rövidek a határidők, vagy nem egyértelműek a sofőrnek adott utasítások, akkor 200 ezer forint lehet a bírság. Mindkét eset nagyon súlyos jogsértésnek számít, tehát a nyilvántartásba bejegyzett, maradandó feljegyzést is kap érte a fuvarozó.
Munkaidőre vonatkozó szabályok
A munkaidővel kapcsolatos előírások közül az ellenőrök az alábbi négy szempontot fogják vizsgálni.
Heti munkaidő
Az 1988. évi I. törvény (közlekedési törvény) előírja, hogy a járművezetők számára kötelező a munkaidőkeret megállapítása. Ez azt jelenti, hogy nem azt nézik, hogy egy-egy nap milyen hosszú a munkaideje, hány órát dolgozik, hanem egy hosszabb időszakot kell egybeszámolni: legfeljebb 4 hónapot (ha van kollektív szerződés, akkor legfeljebb 6 hónapot). A szerződésben így például nem az szerepel, hogy a napi munkaidő 8 óra, hanem az, hogy a 4 hónapra szóló munkaidőkeret 710 óra. Vannak viszont ezen belül is belső szabályok, melyeket be kell tartani.
A heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg (kollektív szerződés esetén a 60 órát). Ezt is átlagban kell számolni: a munkaidőkeret 4 hónapja alatt lehet 60 órás meg 30 órás hét is, de az átlag nem lehet 48 óránál több. Az egy adott hétre vonatkozó munkaidő viszont legfeljebb 60 óra lehet, ennél többet semmiképpen nem szabad teljesíteni.
Az ellenőrzés során akkor fognak bírságolni, ha a heti munkaidő legalább 8 órával meghaladja az engedélyezett mértéket. Ha az átlagos heti munkaidő 48 helyett 56–58 óra, akkor a bírság 20 ezer forint. Ha 58–60 óra, akkor már 60 ezer forint. Ez nagyon súlyos jogsértésnek számít. Ha a munkaidő 60 óránál is több, akkor 100 ezer forint a büntetés, 62 óra fölött már 250 ezer, és rendkívül súlyos jogsértés kerül be feljegyzésként a nyilvántartásba.
Munkaközi szünetek
Munkaközi szünetet mindenkinek biztosítani kell, akinek a munkaideje a napi 6 órát meghaladja – ez nemcsak a fuvarozókra érvényes, hanem minden dolgozóra kötelező előírás. Ez a munkaközi szünet nem azonos a sofőrök pihenőidejével! Munkaközi szünetet akkor is biztosítani kell, ha a járművezető aznap egy percet sem vezetett még, hanem mondjuk a telephelyen dolgozott.
A kötelező munkaközi szünet 6 óra munkavégzés után 30 perc. Ha a munkaidő a 9 órát eléri, akkor legalább 45 perc szünettel kell azt megszakítani.
A folyamatos munkavégzés nem lehet 6 óránál több. A szüneteket viszont nem kell egyben kivenni, azt 15-15 perces időszakokra is fel lehet bontani.
Példa: a sofőr reggel jelentkezik munkára, de az autó még nincs kész, két órát kell várnia az indulásra. Addig más munkával foglalkozik: papírmunkát végez, felkészíti az autót stb. – munkaideje van, de nem vezet. Két órával később elindul, s úgy gondolja, vezet 4,5 órát. Csakhogy ezt nem teheti meg egyben, mert azzal már 6,5 óra lenne a napi munkaideje, kivett munkaközi szünet nélkül. Mit tehet ilyenkor? Még reggel, indulás előtt, 1,5 óra egyéb munkavégzés után kiveheti a 30 perc szünetet, s úgy kezdi meg a 4,5 órás vezetését. Így nem lesz 6 óránál hosszabb munkavégzése egyben, igazolni tudja a szünet kivételét.
A túl kevés kivett szünetet is 20 és 250 ezer forint közötti bírságokkal büntetik, melyet a járművezetőnek kell kifizetnie. Ha a 30 perc szünet helyett csak 20 percet vesz ki a sofőr, akkor még nincs bírság. Ha a szünet mindössze 15–20 perc, akkor már 20 ezret, ha 10–15 perc, akkor 60 ezret fizet. A 10 percnél kevesebb szünet büntetése már 100 ezer forint, az 5 percesé 250 ezer.
Ha 9 óránál hosszabb a munkaidő, akkor már 45 perc szünetre van szükség – a büntetés pedig 30 perc alatt indul, ugyanezekkel a tételekkel.
Éjszakai munkavégzés
Éjszakai munkának az éjfél és a hajnali 4 óra közötti munkavégzést kell tekinteni. Ha ebben az időben a sofőr dolgozik, akkor a napi munkaideje összességében a 10 órát nem haladhatja meg. Erre nagyon kell figyelni! Nemcsak az tartozik bele ebbe a kategóriába, ha a sofőr végigvezeti az éjjeli időszakot, hanem az is, ha akár csak egy perccel is belecsúszik! Ha tehát éjfél után, 00.01-kor fejezi be a munkaidejét, akkor azt a napot már az éjszakai munkavégzés alapján kell elszámolni.
Az éjszakai munkavégzéssel kapcsolatban viszont a törvény megenged egy könnyítést. Ugyanis kollektív szerződés, vagy a dolgozó munkaszerződése felmentést adhat e szabály alól. Arra kell figyelni, hogy ennek a felmentésnek benne kell lennie a dolgozó munkaszerződésében. Szakértői vélemény szerint ilyen esetben, nemzetközi fuvarozásban nagyon fontos, hogy a sofőr a munkaszerződését több nyelvre lefordítva tartsa magánál. Egy ellenőrzés esetén csak ezzel tudja bizonyítani, hogy az éjszakai munkavégzésről szóló korlátozás rá nem vonatkozik.
Az éjszakai munkavégzés szabályainak a megsértése szintén 20–250 ezer forint közötti büntetést hozhat magával, melyet a járművezetőnek kell állnia. Ahogy említettük, az engedélyezett munkaidő ilyen esetben napi 10 óra lehet. Napi 11 óráig nincs büntetés. 12 óráig 20 ezer a kiszabandó bírság, 13 óráig 60 ezer, 14-ig 100 ezer, 14 óra fölött pedig 250 ezer forint.
Munkaidő nyilvántartása
A felsorolt ellenőrzések alapja a megfelelő munkaidő-nyilvántartás. A Munka Törvénykönyve is előírja, hogy a munkáltatónak nyilván kell tartania a rendes és rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság időtartamát. Olyan nyilvántartást kell vezetni, amiből mindez kideríthető. Ezért nem lehet például pusztán a tachográf adataival helyettesíteni a munkaidő-nyilvántartást. Az ugyanis nem ad választ arra a kérdésre, hogy mikor kezdődött a járművezető munkaideje, továbbá, hogy ő most rendes munkaidőben, vagy éppen túlórában vezeti-e az autót (a túlóra a rendkívüli munkaidő).
A munkaidő nyilvántartása a munkáltató feladata, éppen ezért a nyilvántartással kapcsolatos bírság őt is és a munkavállalót is terheli. Ha bármelyik fél meghamisítja az adatokat, vagy ellenőrzéskor megtagadja a nyilvántartás átadását, akkor 300 ezer forint büntetésre számíthat.
Munkaidőre vonatkozó szabályok
A munkaidővel kapcsolatos előírások közül az ellenőrök az alábbi négy szempontot fogják vizsgálni.
