A jelentős bevételkieséssel párhuzamosan a talpon maradó cégek száma is folyamatosan csökkent a vizsgált időszakban. Ezzel ellentétben a bejelentett alkalmazotti létszám jelentősen emelkedett. Ennek eredményeképpen tavaly több mint 62 ezren dolgoztak a szektorban.

A felszámolási eljárások száma 2017 évi csökkenés után újra emelkedésnek indult, akárcsak a kényszertörlések száma. Viszont a végrehajtások a tavalyi évben enyhén mérséklődtek. A számok tehát azt mutatják, hogy sok cég küzd komoly nehézségekkel, és még több tűnik el a piacról. A szektor cégfluktuációs indexe (CFI), amely az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez, az országos átlagnál, amely 11-12%, némileg magasabb, és tavaly újra felfelé indult el, jelezve az árufuvarozók bizonytalan helyzetét. A kedvezőtlen gazdasági helyzetet a piaci szereplők érdekeit képviselő Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete is érzékelte. Ennek okán idén áprilisban azonnali fuvardíjemelést szorgalmaztak. A 2018-as pénzügyi beszámolók feldolgozása alapján jogosnak tűnik aggodalmuk, amely szerint: „Az útdíjak drasztikus, a hivatalosan bejelentett 5,8 százalékot többszörösen meghaladó mértékű emelése, az üzemanyagárak növekedése, a kgfb-díjak irreális mértéke, a megállíthatatlan munkabérspirál és munkaerőhiány, valamint a hazai közúti áru- és személyszállítási piac védelmének súlyos hiányosságai miatt összeomlás közeli helyzet alakult ki a fuvarozási ágazatban”. Nem sok jóra számíthatnak az elfogadásközeli állapotban lévő új uniós jogszabálytervezettől sem. A 2017 májusában beterjesztett Európai Mobilitási Csomagot, idén áprilisban tárgyalta az Európa Parlament. A jogszabály tervezet elsősorban a kiküldetéssel kapcsolatos rendelkezéseivel próbálja távol tartani az olcsón dolgozó kelet-európai vállalatokat a nyugat-európai megbízásoktól. A kabotázsra – nem honos fuvarozók által végzett belföldi szállítás – és a határátlépéssel járó fuvarokra is kiterjesztenék a kiküldetési szabályokat, ami hátrányosan érintené a magyar vállalkozásokat. Kivonnák ugyanakkor ezek hatálya alól a tranzitfuvarokat, a kétoldalú szállítási műveleteket, illetve a célországok felé vezető úton és visszafelé egyaránt egy-egy be- és kirakodással járó kétoldalú fuvarokat. A jogszabály tervezet tartalmaz pozitív elemeket is, amely elsősorban a kamionsofőrök munkakörülményeit javítaná. A különösen hosszú fuvarok visszaszorítása érdekében a vállalatoknak úgy kellene összeállítaniuk a menetrendeket, hogy a sofőrök rendszeresen, de legalább négyhetente otthon tölthessék a heti pihenőt, amelyet ezt leszámítva is a kamionon kívül kell tölteniük. Emellett a vizsgálatok és ellenőrzések területén a kockázatos cégekre fókuszálnának és a különböző digitális technikák alkalmazásával csökkentenék a szabályosan működő vállalkozások adminisztrációs terheit. A körülményes és hosszadalmas uniós jogalkotási eljárás miatt a jogszabály elfogadása valószínűleg már a következő EP feladata lesz – zárja elemzését a céginformációs szolgáltató.

Hungarokamion