Így nézhet majd ki az áruszállítási szektor a XXI. sz. közepén
Az áruszállítás 2050-ig 150%-kal növekedhet. Lényegesen szerényebb növekedéseknek is a tanúi lehetünk, de akkor kevésbé globalizált és tisztább világban élhetünk – derül ki a „Transport 2050” című jelentésből, amit az OECD szakemberei készítettek.
Az áruszállítás által 2019-ben végzett fuvarmunka 145,22 billió tonnakilométert tett ki. Az áruszállítás 3,23 milliárd tonna CO2-t bocsájtott ki, ami az egész fuvarozási szektor 42%-t tette ki – becsülte meg az Nemzetközi Szállítmányozási Szövetség (ITF). 2020-ban azzal számolnak, hogy az áruszállítás már a CO2-kibocsájtás 50%-áért felel, főleg a személyszállítási szektor kisebb aktivitása miatt.
Ami érdekes, hogy amennyiben a tengeri fuvarozás képviseli a cargo szektor fuvarmunkájának 70%-t, mindössze a CO2-kibocsájtás 20%-áért felel. Ezzel szemben a közúti fuvarozás ezen kibocsájtások 65%-ért felel.
Még 2019-ben az ITF úgy becsülte, hogy az áruszállítási szektor aktivitása 2050-re megháromszorozódik tonnakilométerekben 2050-re. A legújabb becslések kicsit óvatosabbak. Először is a COVID-19 járvány hatása miatt. Bár a járvány kezdete előtt a világ alacsonyabbnak becsült GDP- és a világkereskedelem növekedése gondoskodott róla, hogy átdolgozzák az előre jelzést. Jelenleg az ITF azzal számol, hogy a cargo szegmens által végzett fuvarmunka 2,5-szeresére nő az évszázad közepére.
Az új „Recover” (újjáépítés) című forgatókönyvben a becslések évenkénti 2,7%-os növekedéssel számol a fuvarmunkában 2015-től 2050-ig. Ebben aforgatókönyvben fokozatosan kerülnek bevezetésre a különböző dekarbonizációs díjak, és pénzügyi ösztönzők a tisztább technológiák használatára, az infrastruktúra kiépítésével és ez ezt támogató törvényhozási politikával.
A „Reshape” (átalakítás), nevű forgatókönyv, amely sokkal kevesebb hagyományos üzemanyag-használattal, valamint a 3D-nyomtatók jelentőségének növekedésével számol, ami negatív hatással lesz a világkereskedelemre, kb. 11%-kal alacsonyabb értékkel számol a fuvarmunka terén, mint a „Recover” forgatókönyv. Általánosságban úgy becsülik, hogy a szektor tonna-kilométerekben mért teljesítménye kb. kétszer lesz nagyobb, mint 2015-ben.
Érdemes azt is kiemelni, hogy ebben a forgatókönyvben nagyobb hangsúlyt kapna a regionális kereskedelem, tehát a járvány előtti globális ellátási láncoktól távolodnánk. De már ma is beszélnek ilyen trendről a nearshoring és a reshoring kapcsán.
A legextrémebb vízió a „Reshape+”, amelyben kiéleződnek az előző forgatókönyv felvetései, és amelyben akár 18%-kal alacsonyabb lehet a szektor teljesítménye a félév közepén a „Recover” opcióhoz képest. Ebben az esetben a kereskedelem előszer regionalizálódik, ami megkönnyíti a forgatókönyv különböző környezetbarát elképzeléseinek a megvalósítását.
Érdekes, hogy mindhárom változat szerint 2050-ben még mindig a tengeri fuvarozás fog dominálni, hasonló részesedéssel, mert kb. 70%-kal. A fennmaradó 30%-os szárazföldi szállításban (a légi szállítás a maga 1% alatti részesedésével annyira nem lényeges) – fokozatosan átvenné a piacot a vasút a közúti fuvarozással szemben. Amíg 2015-ben a síneken való szállítás kb. 30%-át tette ki a szárazföldi fuvarozásnak, 2050-ig ez a részesedés mindhárom forgatókönyv szerint nőne. A „Recover” változatban már 34%-t, mindkét „Reshape” változatban 36%-t tenne ki. És mindezt dacára annak a ténynek, hogy a jelentés szerzői a bányászott üzemanyagok forgalmának jelentős visszaesésével számolnak, amelynek fuvarozására specializálódik a vasút.
A leginkább környezetbarát beállítottságú Európában az importált tüzelőanyagok volumenje akár a felével is visszaeshet.
Ha a CO2-kibocsájtás korlátozásáról van szó, akkor a környezeti kérdésekre hangsúlyt helyező két forgatókönyv jelentősen csökkentené azt. A „Reshape” opció szerint a kibocsájtás 70%-ka lehet alacsonyabb 2050-ben, mint a standard „Recover” modell esetében, és 64%-kal alacsonyabb, mint a 2015-ös kiindulási évben (dacára a fuvarozási munka növekedésének). A legextrémebb „Reshape+” modell esetében a CO2-kibocsájtás csökkentése 77%-kal lesz nagyobb, mint a jelenlegi modell szerinti növekedés esetén, és 72%-kal alacsonyabb, mint 2015-ben.
trans.info
