EN
Menü
Menü

Blog

Iparági hírek

A szállítmányozási iparág digitalizációjának legnagyobb kihívásai

A nagy és a kis, illetve közepes fuvarozó és logisztikai cégek digitalizációjának szintje között még mindig nagy a szakadék. Míg a logisztikai óriások már régóta digitálisan működnek, addig a kis és közepes fuvarozó cégek általában nem engedhetik meg maguknak egy komplex szoftver beszerzését. Mire van szükség a piaci igények és trendek követéséhez, és a szakma nagyjaival való versenyképesség megtartásához? A széles tömegeket érintő, digitális alapellátás és a stabil technológiai infrastruktúra teremti meg a digitális értéklánc-menedzsmentben történő részvétel feltételeit. A fuvarozási lánc minden tagja számára nagyon fontos, hogy egyes lépéseket digitalizáljon, ezzel pedig az egész fuvarozási folyamatot optimalizálja. Íme, három példa:
  1. eCMR: Kevesebb adminisztráció és több ellenőrzés
A fuvarmegbízás mellett a legfontosabb dokumentum a fuvarlevél, másnéven CMR, vagy hamarosan már eCMR, vagy elektronikus CMR. Ideális esetben ezt a raktárban már automatikusan, elektronikusan hozzák létre és továbbítják – így a fuvarozó az okostelefonján vagy tabletjén tudja lehívni azt. Ezzel jelentősen rövidül a bürokratikus ráfordítás, és további pozitív hatás várható. Hiszen amennyiben a kiszállított áru megerősítő dokumentumának, röviden PoD (proof of delivery), elektronikus kiállítása esetén az is egyszerűen, digitálisan feldolgozható. Azt, hogy ez a gyakorlatban a fuvarozó és a speditőr számára is egyszerű és előnyös, a BAMAP nemzetközi fuvarozó szövetség (http://bamap.org) részéről Dmitry Yatckevich magyarázza el: „Az eCMR tesztek már nagyban folynak. Eddig azonban még nem tisztázott, mi történik a papírformában benyújtott csomagolási listával, tanúsítványokkal és specifikációkkal.” Yatckevich szerint a legnagyobb kihívást a jogi értelemben kötelező jellegű, elektronikus aláírás megvalósítása jelenti. Szerinte azonban a fuvarozók kellően rugalmasak ahhoz, hogy a jövőben alkalmazkodjanak az új helyzethez.
  1. POD (proof of delivery): Rövidebb fizetési határidők és digitális dokumentáció
Az átadási nyugta – proof of delivery – a jövőben az eCMR keretében kerül megvalósításra. Jelenleg a fuvarozónak még csomagban kell leadnia a megfelelő dokumentumokat a speditőrnek, majd ezt követően postán eljuttatni a megbízónak. Ez azt jelenti, hogy a fuvarozó cégeknek postaköltségei és többletmunkája keletkezik. Ezen felül ez megnyújtja a fizetés lebonyolítását is. A nyújtott fuvarozási szolgáltatás ellenértékének kifizetése csak azt követően történik meg, miután a bizonylat megérkezett a megbízóhoz. Így előfordulhat, hogy a spedícióknak a fuvar elvégzése után egy-három hónapig várniuk kell a kifizetésre. Amennyiben a munkabizonylatok digitálisan, ezáltal lényegesen gyorsabban állnak rendelkezésre, akkor a kifizetések lényegesen gyorsabban elindíthatók. Ezáltal a bevételek tervezhetőbbek, így a cégeknek nagyobb pénzügyi mozgástér áll rendelkezésére. Ezen felül az eCMR-rel összefüggésben mozgási adatok is rögzítésre kerülnek, így a szállítási útvonalak pontosan felügyelhetők, és az adatok élőben elküldhetők a címzettnek. Yatckevich szerint azonban még vannak nyitott kérdések: „A POD digitalizációja egyrészről felgyorsítja a fizetés beérkezését a fuvarozó cégeknél. Másrészt a megbízó spedíció számára azt is jelenti, hogy hamarabb kell fizetniük. Ez összezavarhatja a tervezésüket.”
  1. Dinamikus rámpamenedzsment:
A GPS-adatok intelligens használatával a rámpaprobléma terén is jelentős előrelépés érhető el. A telematikai adatok és az időablak-menedzsment összevezetésével megoldható az áru beérkezés és kiadás közismert dugóproblémája. A gyakorlatban a fuvarozó ehhez elérhetővé teszi GPS-adatait. Ezeket rendszeresen összevetik a teherautó pozícióadataival és az abból számított tényleges érkezési idővel (ETA) együtt elküldik a rámpaüzemeltetőnek. Így ez valós idejű adatokkal és ütemezéssel kiszámítható. A személyre szabott előrejelzés lerövidíti a tehergépjármű vezetők várakozási idejét, és ideális esetben időt takarítanak meg ezzel. Ezt a BAMAP képviselője nagy horderejű innovációnak tartja az iparág számára: „Az a tény, hogy az idei főkiállításon, a müncheni transport logisticon (2019.06.04-07.) komplett szemináriumokat tartottak a témában, jól szemlélteti, milyen fontos az értéklánc tagjai számára a rámpaprobléma megoldása.” Összegzés A cikkben említett lépések egyértelműen megmutatják, hogy a fuvarozás hatékonyságát különösen az összes érintett közötti kommunikáció javításával lehet növelni. Ez nem csak az érintettek összekapcsolását jelenti, hanem a kommunikáció központosítását: „Ez a TIMOCOM Smart Logistics System elve. Segítünk a résztvevők és a rendszerek közötti kommunikációban anélkül, hogy végrehajtói szerepet vállalnánk a tényleges folyamatban”, magyarázza Philipp Schmidt, a TIMOCOM portfóliómenedzsere. Ennek eléréséhez a TIMOCOM-nak alkalmazkodnia kell az ügyfelek igényeihez. A cél az, hogy a kis cégeket is digitalizáljuk, mivel csak így profitálhatnak ebből a nagyok is. További információk a TIMOCOM-ról: www.timocom.hu

Címkék:
pod, ecmr, rámpamenedzsment