A Mobilitási Csomag ellenére a franciák a régi módi szerint ellenőriznek

Franciaország specifikus piac. Először erővel kényszerítik ki, hogy az Európai Unió új szabályokat vezessen be, majd amikor azok hatályba lépnek, akkor ők állnak rájuk a legkevésbé készen – kommentálja a Közösség második legnagyobb gazdaságában végbemenő eseményeket Artur Jarosz, a Groupe ESPRO ügyvédi iroda egyik irányítója.

Csak z új előírások hatályba lépése óta eltelt első héten az ügyvédi irodának többször kellett beavatkoznia a közúti ellenőrzésekbe, amikor a hatóságok a lengyel járművezetőktől a SIPSI-ben való bejelentés igazolását követelték, vagy nem tudtak az IMI-rendszer használatának kötelezőségéről, vagy nem voltak felkészülve az új előírások szerinti ellenőrzésekre.

Kötelező kódok, leolvasó nincs

Idén február 2-ától az IMI-rendszer (angolul Internal Market Information System) az arra szolgáló eszköz, ahol be kell jelenteni a más országba kiküldetésbe küldött járművezetőket. Természetesen nem minden fuvarozóra vonatkozik ez a kötelezettség, csak azok, akiket erre a Mobilitási Csomag kötelez. Idézzük fel, a kiküldetés nem vonatkozik a kétoldalú fuvarokra és a tranzit-menetekre, a maradékra, tehát a kabotázsra és a cross trade-re viszont igen.

Hogy a jog és az eljárások Európában egységesek legyenek, ez a rendszer helyettesíti valamennyi eddig létező országos portált, mint pl. a SIPSI (Franciaország) vagy MiLog (Németország). Ez derült ki az európai Bizottság bejelentéséből és ígéretéből.

A gyakorlatban azonban inkább az derül ki, hogy ez nem feltétlenül így működik. Az ellenőrző szervek Franciaországban vagy nem tudatosították, hogy megváltozott a szabály, vagy nincs eszközük, azaz QR-kód olvasójuk a kiküldetés bejelentésében szereplő kódokhoz, amelyeket a járművezetők a munkaadóktól kapnak.

A csendőrség alapvetően nem tudja, mi történik. A közúti ellenőrzés jellemzően tud egyes változásokról, de beismeri, hogy nincs felkészülve azok betartására. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ellenőrző szervek a járművezetőkre és a fuvarozókra olyanért akarnak bírságot kiszabni, ami más nem kötelező – meséli Artur Jarosz. – Sok fuvarozó ebben a helyzetben védtelen, mivel az új szabályok hatályba lépésével megszűnt az a kötelesség, hogy legyen képviselője az adott országban, ahova megy a járművezető. A cégek tehát lemondtak a képviseletről, és egy ilyen közúti ellenőrzés során a járművezető gyakorlatilag vesztes pozícióban van – teszi hozzá.

Az ellenőrzés során felmutatandó dokumentumok (a teherautóban, nyomtatott, vagy elektronikus formában), arra az esetre, hogyha a járművezetőre vonatkozik a kiküldetés bejelentési kötelezettsége:

• Az IMI-rendszerben benyújtott kiküldetési bejelentés másolata,
• Az ország területén végzett fuvarműveletet igazoló dokumentum (pl. e-CMR elektronikus fuvarlevél),
• A tachográfban rögzített adatok.

 A fuvarszolgáltatás befejezése után a fogadó ország hatóságai más dokumentumok felmutatását is kérhetik, pl. a munkaszerződést, vagy a bérpapírokat. Ezeket az IMI-n keresztül kell 8 héten belül beküldeni.

 Forrás: Groupe ESPRO ügyvédi iroda

Olcsóbb nem küzdeni

Elméletben azok, akik nem jutnak egyetértésre a felügyelővel, a bíróság előtt küzdhetnek az igazukért. A gyakorlatban Artur Jarosz véleménye szerint ez időigényes és költséges.

A közúti ellenőrzés után, bírság kiszabása esetén a regionális bíróság foglalkozik az üggyel az elkövető részvétele nélkül. 2-3 hónapon belül véleményezi, hogy a büntetésről szóló határozat helyes volt, vagy sem, és hogy növelni vagy csökkenteni kell a bírságot, illetve el kell-e tekinteni tőle – magyarázza.

– A regionális bíróság határozata ellen lehet fellebbezni. Ilyenkor kitűzésre kerül a tárgyalás időpontja, amelyen meg kell jelennie valakinek a fuvarozó cégtől. Sok vállalat azonban ennek nem tesz eleget, mert ez azt jelenti, hogy viselniük kell a költségeit a franciaországi utazásnak, a szállásnak és a tolmácsnak. A költségek gyakran nagyobb összeget tesznek ki, mint a bírság – teszi hozzá Jarosz.

Lehetséges szankciók Franciaországban

A szankciók rendszere a kiküldetés szabályainak be nem tartásáért nem változott meg, de hozzáadtak egy ötös kategóriájú bírságot, amit arra a munkáltatóra szabnak ki, aki nyolc héten belül nem mutatta be a fogadó tagállam hatósága által kért dokumentumot.

A módosító rendelet a fuvarozókra terheli annak a biztosításának a kötelezettségét, hogy minden járművezető visszatérjen legalább egyszer négy hetente a fuvarozási vállalat valamelyik üzemeltetési bázisára a székhely szerinti országban. Akkor legalább 45 órás pihenőt kell tartania. A szabályozás a gépkocsi kötelező visszatérésére is vonatkozik a cég székhelye szerinti országába legalább 8 hetente.
A „hazatérési jog” minden egyes megszegése egy év szabadságvesztéssel és 30.000 euró bírsággal jár

Példák a büntetésekre Franciaországban

• A legális kabotázst igazoló fuvardokumentumok hiányáért 15.000 euró bírságot, és a jármű 3 hónapra való leállítását lehet kapni.
• A CMR hiányáért a járműben, amelyből kiderül, hogy az első fuvar nemzetközi volt, és a CMR hiányáért bármely kabotázsfuvarért 1.500 euró bírságot lehet kapni.
• A nem megfelelő nyilatkozat a kiküldetési igazoláson, amely lehetetlenné teszi a járművezető alkalmazásának feltételeinek ellenőrzését a szállással kapcsolatban, 4.000 euró közigazgatási bírságot ér munkavállalóként.
• A dokumentumok hiányáért a fülkében 4.000 euró közigazgatási bírságot lehet kapni.

Forrés: trans.info