×

Cookie beállítás

Menü
×

Cookie beállítás

Menü

Blog

Iparági hírek

A GKI megújító vizsga fölösleges, a tananyag elavult - nemzetközi reformot akarnak

A GKI képzéseket és vizsgákat sokan kritizálják - nemcsak Magyarországon, de Németországban, Dániában és az Egyesült Királyságban is - pedig a legtöbb országban nem is kell vizsgát tenni a felújító képzés végén úgy, mint hazánkban, hanem elég csak megjelenni a tanfolyamon.

A magy fuvaros szervezetek, az MKFE és a NIT Hungary is azon az állásponton vannak, hogy a GKI ismétlő vizsga hozzájárul ahhoz, hogy magas a pályaelhagyók száma a szakmában, és a már pályát elhagyott idősebb generáció is nehezen, vagy egyáltalán nem csábítható vissza.

A dán ITD nemrégiben, a sofőrhiányra válaszul, összeállított egy akció-csomagot, amelynek célja, hogy a nyugdíjas és a nyugdíj előtt álló gépkocsivezetőket is munkába tudják állítani. Ennek az akció-csomagnak az egyik javaslata az, hogy a tapasztalt sofőrök esetében nem kellene ragaszkodni GKI felújító képzés elvégzéséhez, mivel a tanfolyam sokak számára olyan akadály, amit nem tudnak vagy nem akarnak legyűrni. Mivel a tanfolyam tartalma nem frissül megfelelően, az ITD úgy véli, hogy a fölösleges stressz mellett időpocsékolás is ezzel tölteni az időt.

A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a NIT Hungary is hasonlóan vélekedik a helyzetről.

Tény, hogy a hivatásos gépkocsivezetőknek a vonatkozó EU rendelet értelmében kötelező a GKI képesítés és azt ezt igazoló kártya megszerzése, továbbá ezt követően 5 évente a felújító képzés részt venni. Vizsgakötelezettséget azonban az EU (2003/59/EK irányelv) nem ír elő, ezt tagállami hatáskörbe helyezi. 

Az EU 26 tagállamából Magyarország mellett, tudomásunk szerint, csak Bulgária, Észtország és Románia él a vizsgakötelezettség intézményével. A németeknél, osztrákoknál vagy a számunkra is komoly konkurenciát jelentő Lengyelországban sem terhelik ezzel a gépkocsivezetőket. A gépkocsivezetők egyszerűen részt vesznek a felújító tanfolyamon, és ezt követően megkapják a GKI kártyájukat” – magyarázta el lapunknak Árvay Tivadar, az MKFE kommunikációs menedzsere.

Dittel Gábor, a NIT Hungary ügyvezető főtitkára hozzátette, hogy a vizsgakötelezettség hiánya azért is fontos, mert az alapvizsgával a vizsgázó jogosítványt szerez. 

A magyar szabályozás gyakorlati alkalmazása során a gépjárművezetést hivatásszerűen gyakorló személy ezt a szerzett jogosítványt egy továbbképzést követő sikertelen záróvizsgával elveszíti, mivel újra kell vizsgáznia. A jelenlegi szabályozás tehát egyéb szerzett jogtól fosztja meg a továbbképzésre kötelezett gépjárművezetőt” – mondta el Dittel.

A magyar jogszabályok az uniós előírásoknak sem a képzési rendszert, sem pedig a vizsgáztatási rendszert érintően nem felelnek meg a NIT Hungary szerint:

„Az európai uniós előírás a továbbképzésnél inkább gyakorlati képzést ír elő (lásd irányelv 1.4 pont). A gyakorlati képzés során az e-tanulás, illetve az elektronikus és informatikai eszközök használata összesen 12 óra lehet a 35 órából, szemben a magyar gyakorlattal, ahol a teljes tanulási időt informatikai eszközön végezhetik el, így a továbbképzésre kötelezettek tényleges friss gyakorlatot (pl. rakományrögzítés, rakományelosztás és terhelés-elosztás, raksúlyszámítás, gazdaságos jármű-üzemeltetés, ponyvakezelés, hólánc-használat stb.) nem szereznek”.



A GKI felújító vizsga növeli a sofőrhiányt és csökkenti a magyar cégek versenyképességét

Az, hogy Magyarország ragaszkodik a vizsgakötelezettséghez komoly versenyhátrányt is jelent, hangsúlyozza Árvay. Az amúgy is kiöregedő és súlyos munkaerőhiánnyal küszködő szakmasorra veszti el a jól képzett, óriási gyakorlattal rendelkező idősebb gépkocsivezetőit, mert ők már nem vállaják a vizsgával járó stresszt.

Ráadásul 2020. januártól új, számítógépes vizsgarendet vezetett be a jogalkotó a hagyományos papír alapú teszt helyett. Ez elriasztotta az informatikában – életkorukból adódóan is – kevésbé jártas idősebb gépkocsivezetők egy részét, akik ugyanakkor a legtapasztaltabb, legmegbízhatóbb munkaerőt jelentették, akik a fiatalabb generáció számára megtaníthatták volna a szakma oktatóteremben nem elsajátítható fogásait is” – tette hozzá az MKFE kommunikációs menedzsere.



A német fuvaros szervezetek is a GKI-képzés reformját akarják

A dán javaslat, hogy mentesítsék a tapasztalt járművezetőket a megújító képzés alól, azonban nem olyan könnyen kivitelezhető, mint amilyen jól hangzik. Ahogyan azt a német szövetségi közlekedési minisztérium is megerősítette lapunknak:

„A hivatásos járművezetői képesítésről szóló törvény és rendelet előírásai a 2003 /59 / EU európai uniós irányelv végrehajtásán alapulnak. A tisztán nemzeti felfüggesztés vagy eltörlés sérti az európai jogot.”

Tény azonban, hogy a dán ITD mellett a brit Road Haulage Association (RHA) is a képzés reformját szeretné, és a német BGL is.

Az ellátási láncokat alapjaiban megrázó munkaerő-hiánnyal küszködő Nagy Britanniában, az RHA fuvaros szervezet is a GKI képzés és vizsga könnyítését kérték szeptember végén.

Az RHA mellett Transservice Group közúti szállítási és raktározási vállalat is csatlakozott a kampányhoz, mondván, hogy a GKI viszgának nincs semmi értelme, fel kell azt függeszteni, hogy ezzel is ösztönözni tudják a gépkocsi-vezetőket arra, hogy visszetérjenek a szakmába.

A BGL szintén kidolgozott egy cselekvési tervet a sofőrhiány csökkentése érdekében, amelyet a hónap elején mutattak be. Ennek a tervnek a részeként a szervezet szintén azt javasolja, hogy töröljék el GKI -képzési követelményeket minden olyan sofőr számára, aki több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik.

A BGL terve számos olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek célja a teherautó-sofőr szakma imázsának javítása, a munkakörülmények javítása, a bürokrácia csökkentése, a digitalizáció kihasználása és a harmadik országbeli sofőrök munkavállalási engedélyeinek megkönnyítése.

trans.info