A belgák megtámadják a Mobilitási Csomag kabotázs-szabályozását
A belgák végül észrevették a Mobilitási Csomag hibáját, és megtámadják az Európai Bíróság előtt. Nem az egész csomagnak mennek neki, csak a kabotázsra vonatkozó résznek.
A belga fuvarozókat zavaró kérdés az úgynevezett „cooling-off” időtartam bevezetése. Három kabotázsművelet elvégzése után kerül alkalmazásra, ilyenkor a fuvarozók nem végezhetnek több ilyen műveletet ugyanabban a tagállamban négy napon keresztül.
A négy napos befagyasztási időszak bevezetése minden kabotázsművelet után káros a belga közúti szállítmányozási szektor számára, amely rövid távú nemzetközi fuvarokra specializálódott” – olvashatjuk Georges Gilkinet, Belgium miniszterelnök-helyettesének és mobilitási miniszterének a honlapján.
Gilkinet miniszter szeretné felülvizsgálni ezeket a tiltó rendelkezéseket a kabotázzsal kapcsolatban, de egyúttal támogatja a többi, Mobilitási Csomagba foglalt rendelkezést, többek között a szociális dömping elleni harcokat érintőeket.
„Nem lehet gyengíteni (a belga közúti fuvarozási szektort – a szerk.) protekcionista eszközökkel, amelyek szembe mennek a Mobilitási Csomag célkitűzéseivel. Az igazságosan szabályozott kabotázs hasznos gyakorlat a logisztika és a környezet számára, mivel lehetővé teszi az üresjáratok elkerülését” – emelte ki Georges Gilkinet.
Itt érdemes megjegyezni, hogy februárban az Európai Bizottság közzétette két kutatás eredményét, amelyek a Mobilitási Csomag két konkrét rendelkezésének várható hatását elemezte. Ezek a következők voltak:
– a teherautó kötelező hazatérése abba az országba, ahol a fuvarozó székhelye van
– valamint a kabotázskontingensek alkalmazása a nemzetközi kombinált fuvarokban.
A nemzetközi kombinált fuvarok kabotázskontingenseire koncentráló kutatásból az derült ki, hogy a tagállamok általi bevezetés lehetőségének általános kihasználása 397 ezer tonna CO2-többletkibocsájtást okozhat. Ehhez jönnek még hozzá a potenciális hosszútávú negatív következmények a vasúti és az intermodális áruszállítás számára.
A kabotázs szabályai károsak a belga fuvarozás számára
A fentiekre való tekintettel a belga szövetségi kormányzat és a belga régiók kormányzatai úgy döntöttek, csatlakoznak a vádhoz, amelyet Málta nyújtott be az Európai Bírósághoz. Belgium egyúttal ara szólít fel, hogy ezt a korlátozó jogot vizsgálják felül, és dolgozzanak ki reális alternatívát.
Gilkinet miniszterelnök-helyettes nyomában Lydia Peeters, flamand mobilitási miniszter is megszólalt. A szombaton közzé tett nyilatkozatban Peeters a kabotázsra vonatkozó előírásokat „károsnak” minősítette a flamand és a belga közúti fuvarozási szektor számára. A miniszter hozzátette, hogy mindent megtesz, ami tőle telik, hogy ez megváltozzon.
„A tét a szállítmányozási cégeink jövője” – emelte ki Lydia Peeters. „Ez az új szabály (a cooling-off – a szerk.) korlátozza a hozzáférést a fontos piacokhoz a szomszédos országokban, különösen Franciaországban. Ez alááshatja a belga és flamand fuvarozó cégek bevételi modelljét, és ezért végképp nem fogadhatom el” – mondta el Peeters miniszter.
A szállítmányozási szektorunk nemzetközi fuvartevékenysége a szomszédos országokban koncentrálódik. Ez a szabály különösen előnytelen sok kis cégnek, amely a francia és a német piacon működik. Az a tény, hogy a közúti fuvarozóink még mindig végezhetnek kabotázsfuvarokat visszafelé jövet nemzetközi fuvarból gondoskodik róla, hogy a fuvarozási szektor még mindig kifizetődő, dacára a magas bérköltségeknek. Maga a belga piac túl kicsi” – emeli ki Lydia Peeters.
Nem az első támadás a Mobilitási Csomag ellen
A flamand miniszter azt is kiemelte, hogy a Mobilitási Csomagra vonatkozó eredeti javaslatban, amelyet az Európai Bizottság készített elő, a kabotázs liberalizálásával számoltak, ami összhangban van az egységes európai piac víziójával.
A kabotázs lehetőségének korlátozása sok nagy állam protekcionista hozzáállásából következik, akik szeretnék likvidálni a konkurenciát, többek között a mi flamand fuvarozó cégeink részéről. Ezért egyesítjük az erőinket, és csatlakozunk Málta feljelentéséhez” – tette hozzá.
Belgium nem az első ország, amely úgy dönt, hogy megtámadja a Mobilitási Csomagot az Európai Bíróságon. Tavaly néhány hónappal a Csomag elfogadása és bevezetése után ugyanezt tette Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Litvánia, Románia és Málta. Ezen kívül külön vádat jelentett be a lengyel fuvarozók szervezete a Transport i Logistyka Polska. Minden eddig benyújtott perben a felperesek kiemelték, hogy a Mobilitási Csomagban foglalt szabályozások diszkriminatívak, és negatív hatással lesznek a belső piacra és a környezetre.
