40 éve fontos a veszélyesáru-szállítás biztonságossága!
Több mint négy évtizeddel ezelőtt egy súlyos baleset hívta fel a döntéshozók figyelmét arra, hogy a veszélyesáru-szállítás nem játék.
Magyarország 40 éve csatlakozott a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló európai megállapodáshoz, az ADR-hez – derült ki a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) sajtótájékoztatóján. “Hazánk a volt szocialista országok közül negyedikként csatlakozott az egyezményhez és a lépésre nagy szükség volt, mert a hazai szabályozás akkoriban nem tudott megfelelni a legújabb kihívásoknak, emiatt a hatóságok sem voltak kellőképpen felkészültek a témában” – hívta fel a figyelmet Sárosi György, az MKFE ADR-szakértője.
Tragédia Aszódnál
Mindezt jól alátámasztja egy 1976. szeptember 15-én történt eset, amely sajnos két halálos áldozatot is követelt Aszódnál. Egy esős hajnalon, 2:40 perckor a 3-as út ikládi elágazásánál, a Pesti út 2. szám alatt található háznál megpördült és felborult egy NSZK-s, etilénszállító tartályos kamion. A baleset előtt a tartályt a Tiszai Vegyi Kombinátnál töltötték meg 18 tonnányi, mélyhűtött, cseppfolyósított etilénnel, amit eredetileg Zágrábba kellett volna szállítani. A kamion azonban az éles kanyarban az úttest jobb széle felé sodródott, fennakadt a járdaszegélyen, majd egy lámpaoszlopot kidöntve a jobb oldalára fordult. (Korabeli fotó fellelhető a helyi újság egyik visszaemlékező cikkében a 13. oldalon.)
Fülkéjéből jugoszláv állampolgárságú sofőr és török társa mászott ki, akik azonnal megpróbáltak mindent megtenni a katasztrófa elkerülése érdekében. Egyikük megkísérelte megállítani az etilén kiömlését, másikuk pedig megpróbálta felébreszteni a közeli házakban lakókat. Az esetnek szemtanúja volt az 1. számú Volán egyik sofőrje is, aki azonnal értesítette a rendőrséget. A tragédia azonban elkerülhetetlen volt: felrobbant az etilén és hosszú küzdelem vette kezdetét. A helyszínre érkező tűzoltók nem tudták megakadályozni a kiáramló gáz égését. Bő egy óra múlva, már az aszódi önkéntes tűzoltók, valamint a gödöllői és a hatvani tűzoltóság emberei harcoltak a lángokkal. A tűzoltók ugyan körül tudták határolni a tüzet, de a gázfáklyát a további robbanás elkerülése miatt nem oltották el.
Reggel már négy vízsugárral “hűtötték” az égő kamion tartályát, de szükség volt a Hungarocamion, a TVK és a Fővárosi Gázművek embereire is a probléma megoldásához. Délután, kicsivel négy óra után még mindig tartott a munka. A helyi vízművek azonban jelezte, hogy gyakorlatilag az aszódi vízhálózatból elfogyott a víz az oltás miatt, ezért a Galga-patakból kellett folytatni a fáklyaláng oltását, amely ekkor még legalább 1,5 méteres volt. A tűz végül este hét után aludt el, így a szakemberek megkezdhették a sérült tartály nitrogénnel való átöblítését a további tüzek elkerülése érdekében.
A mentésben, amely majdnem egy teljes napig tartott, összesen 256 fő vett részt és 17 darab technikai berendezést vettek igénybe. A robbanás miatt súlyos égési sérüléseket szenvedett az egyik sofőr, de két TVK szakértő is megégett, amikor megkísérelték a tartály végében lévő tömítőcsonk cseréjét. A két holttest pedig a robbanásban megsérült ház alól került elő. Az eset ráirányította a döntéshozók figyelmét arra, hogy a veszélyes áruk szállítása felelősségteljes tevékenység, amit csak olyanok végezhetnek, akik szakmailag és pszichológiailag egyaránt alkalmasak a feladatra.
Elkerülhetetlen csatlakozás
Naivitás lenne azt gondolni, hogy a fenti eset után azonnal bölcs lépésekre szánták volna el magukat a döntéshozók. 1979. június elsején aztán Sajóbábonyban felrobbant a TNT-üzem és az akkori kormányzat végül rászánta magát az ADR-hez való csatlakozási tárgyalások megindítására. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy már 1972-ben elkészült az ADR-egyezmény magyar fordítása, amelyet ezután munkaanyagként ki is adtak. Mégsem volt kötelező érvényű. Az ADR mára kinőtte a kontinenst, hiszen már 51 ország csatlakozott az egyezményhez, köztük Nigéria, Kazahsztán, Tádzsikisztán, vagy Francia Guyana. A globálissá vált egyezmény miatt 2021-től törlődik nevéből az “európai” kifejezés és újabb szigorítások jönnek.
A veszélyesáru-szektor jelentős iparágnak számít, hiszen az autóipar mellett a vegyipar, az energiaszektor és a hulladék-feldolgozó ipar is “ellátja” megrendelésekkel. Jelentőségét jól tükrözi, hogy 2017-ben több mint 82 milliárd tonnakilométert teljesítettek az ADR fuvarozók nemzetközi szinten. Az elmúlt öt évet tekintve elmondható, hogy mintegy 12 százalékos növekedést ért el ez a szegmens. A 28 EU-tagállamhoz viszonyítva a hazai piac azonban inkább stagnál, mint növekszik – világít rá az MFKE elemzése. Ez azért ad aggodalomra okot, mert a magyar vegyipari export 75 százaléka közvetlenül az Európai Unió tagállamaiba irányul.
Kihívások előtt
A stagnálásban szerepet játszik a Brexit körüli bizonytalanság is, hiszen az angol megrendelések elmaradása is egyre jobban megmutatkozik. Szintén probléma, hogy egyre égetőbb problémát okoz a sofőrhiány. “Az elmúlt 10 évben az ADR-es gépkocsivezetők hiánya megháromszorozódott Európában. Emellett a Mobilitási Csomag is tartalmaz irracionális rendelkezéseket. Például a sofőröknek most el kell hagyniuk a kamionokat pihenőidőben, de az ADR-egyezmény egyenesen azt írja elő, hogy a járművet nem szabad felügyelet nélkül hagyni” – hívta fel a figyelmet Sárosi György.
Hozzátette: ezt az ellentmondást valamilyen irányba fel kell oldani, akár biztonságos kamionparkolók építésével, akár más módon. Jelenleg ugyanakkor csak Németországban mintegy 40 ezer kamionnak nem jut biztonságos parkolóhely. Éppen ezért fejleszteni kell az infrastruktúrát is, hogy a sofőrök a veszélyes árukat szállító teherautókat arra kijelölt, veszélytelen parkolóban hagyhassák.
